Még minisztériumi körökben is nagy port kavart, amikor Bologna városvezetése tavaly úgy döntött, hogy 30 km/órára csökkenti a sebességhatárt.
Bár még Matteo Salvini olasz közlekedési miniszter is bírálta a „Cittá 30” kezdeményezés bevezetését, az első évében felülmúlta a várakozásokat. Ahogyan arról a Corriere della Sera beszámolt,
1991 óta a tavalyi volt az első év, amikor egy gyalogost sem gázoltak halálra Bolognában.
A gázolások száma is 16 százalékkal csökkent. A szigorúbb sebességkorlátozás hatására egyszerűbb a magyarázat, mint gondolnánk: 50 km/órás sebesség mellett egy autónak 28 méterre van szüksége ahhoz, hogy megálljon, míg 30 km/órás tempónál ez a távolság már csak 13 méter. Emiatt a balesetek kimenetele szempontjából is van jelentősége a 20 km/órás sebességkülönbségnek: amíg 50 km/óránál 70 százalék a gyalogosgázolások halálozási aránya, addig 30 km/órás sebesség esetén lényegesen alacsonyabb, 5 százalék.
Általánosan is megfigyelhető a csökkenő tendencia: 2024. január 15-e és 2025. január 12-e között a közúti balesetek száma 13, a sérülteké 11 százalékkal, a súlyos sérülteké pedig 31 százalékkal volt kevesebb. Ebben az időszakban tízen veszítették életüket az utakon, amivel a halálos áldozatok száma 49 százalékkal csökkent.
A helyi rendőrségi statisztikákból az is kiderült, hogy a legtöbb baleset kiváltó okai közé tartozik
- a gyorshajtás (40%),
- az, hogy nem adják meg az elsőbbséget a motorosoknak, a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak (19%),
- a szabálytalan manőverek végrehajtása (11%),
- a jelzőlámpák és más közúti jelzések figyelmen kívül hagyása (9,2%),
- valamint az alkoholos, illetve kábítószeres befolyásoltság (5,3%).
Vannak, akik egyáltalán nem zavartatták a sebességhatárok miatt, ugyanis 89 járművezetőt bírságoltak meg a 30 km/órás és 217-et az 50 km/órás sebességhatár megszegéséért, ami négy esetben a jogosítvány bevonásával is járt.
A szigorítással párhuzamosan az alternatív közlekedési módok használatának ösztönzésére is komoly hangsúlyt fektettek az olaszországi városban. A kerékpáros utazások száma 69 százalékkal nőtt, míg a városi vonatoknál 31 százalékos növekedést állapítottak meg. A carsharing, azaz a közösségi autóhasználat is 44 százalékos javulást ért el, míg a saját autót használók aránnyal 5 százalékkal mozdult el, de az ellenkező irányba. Mindez a levegő minőségén is meglátszik: a nitrogén-dioxid-szint 29 százalékkal lett alacsonyabb.
