Az autógyárak már méretük és az alkalmazott technológia miatt is különleges helyek. Igaz, ma már a legtöbb hatalmas hangárakból, szürke kockákból álló, steril ipari terület, de ez nem volt mindig így. A sorozatgyártás hajnalán még ezeknek is adtak némi stílust, hangulatot, főleg ha a szóban forgó gyártó olasz.
Hol máshol épülhetett volna olyan ikonikus, a XX. század autógyártását jelképező épület, mint Torinóban? A Fiat számára felhúzott Lingotto nevű komplexum a tetején elhelyezett tesztpályával generációkat ejtett ámulatba, és ihletett meg, története során pedig kasszasiker mozifilmben is feltűnt.
Korának egyik látványossága volt
Megépítése előtt Lingotto csak pár tanya volt Torinó külterületén, a Fiat érkezésével viszont nagyot változott itt a világ. Az olasz gyártó ekkoriban padlógázon száguldott előre, az 1900-as évek elején a pár száz alkalmazottat foglalkoztató kis üzemből a tízezer munkást alkalmazó óriásgyárrá nőtte ki magát. Ezért kellett az új központ, amit nem apróztak el.
A gyár madártávlatból 1925-ben (Fotó:Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images)
1916-ban kezdték építeni, és 1923-ban avatták fel a Lingottót, a fiatal olasz építész, Giacomo Matté-Trucco tervei több szokatlan ötletet ötvöztek: egy ötszintes gyárat álmodott meg, ahol az alapanyagok az épület földszintjén kerültek be, majd a gyártósor a különböző szinteken keresztül haladt, míg végül a kész autók az épület tetején bújtak elő.
Innen közvetlenül egy 1,5 kilométer hosszú tesztpályára kerültek, amely a tetőn kapott helyet. Az építkezést G. A. Porcheddu cége végezte, és abban az időben ez volt a világ legnagyobb autógyára.
Amíg működött a gyár, addig minden autó ment pár kört a tetőn, miután elkészült. (Fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images)
Az 1920-as években valódi látványosság volt a Ford-féle szellemiséget, a hatékony sorozatgyártást megvalósító üzem. Turisták, és helyi lakosok látogatták, a tetőre épített tesztpálya sokaknak maradandó emléket adott, a Fiat pedig Torinó büszkesége volt akkoriban, a gyár és a város erős szimbiózisban élt.
A XX. század elején tényleg bámulatos csoda volt egy ilyen gyár (Fotó: Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images)
Az elgondolkodást azonban már akkoriban is kritizálták. Az emeletes megoldás okosnak tűnt elsőre, de nagyban bekorlátozta a gyár fejlesztési lehetőségeit. A II. világháború miatt leállították a gyártást, és ezzel együtt egy nagyobb ipari létesítményt hoztak létre. Ez lett a Mirafiori gyártelep, ami átvette a központi szerepet. A háború lezárása után ugyan megnyitották a Lingotto üzemet, de már nem ez adta a fő kapacitást, és egészen 1982-ig folyt termelés az ikonikus épületben.
Ahogy a Fiat egyre több külföldi gyárat épített, a Lingotto úgy ürült ki teljesen. Az olaszok azonban nem hagyták, hogy a dicső múlt egy ilyen emléke megsemmisüljön.
Az épület megmaradt, a cél változott
Ahelyett, hogy lebontották volna, élményközpontot építettek belőle, amelyben előadóterem, szálloda, kongresszusi központ, irodák, mozi és bevásárlóközpont is található. Az épület keleti részén kapott helyet a Torinói Műszaki Egyetem Gépjármű-mérnöki Karának központja.
Ma már szolgáltató cégek uralják az egykori gyár területét, a tesztpálya pedig függőkert (fotó: Fiat)
Az átépítés 1989-ben fejeződött be. A tetőn található híres tesztpályát megőrizték, ma már félig függőkert: a La Pista 500 Európa legnagyobb ilyen létesítménye is lett. A függőkertet botanikai szempontból öt különálló részre lehet bontani, 7000 négyzetméteren összesen 300 növényfaj 40 ezer példányának teremtettek otthont.
Tervezői barokk stílusban igyekeztek bezöldíteni a Lingotto tetejét, ahol manapság is zajlanak még tesztek: igaz, már csak villanyautók, bringák és robogók használják.
