Bámulatos, hogy még mindig akad kis országunkban olyan rejtett garázs, pajta, elhagyott hely, ahol értékes, érdekes veterán típusok várják azt, hogy végre felfedezzék őket. Az Oldtimer Automobil Kft. élen jár az ilyen kincsek felfedezésében, több, autórajongók számára szívmelengető mentésükről beszámoltunk már.
A januári hidegben sem tétlenkednek, most egy 1985-ös Mercedes-Benz 190E-t húztak ki a bozóttal benőtt melléképületből.
„Vasárnap sem pihentünk, hiszen várt ránk egy igazi pajtalelet a Nagykáta melletti tanyavilágban. A korai kiadású, füstezüst metál 1985-ös 190E Mercedes 2017 óta állt ebben a pajtában. A garázs előtti bozótok kivágása után nyekeregve nyílt ki a vasajtó, ahol ott várt ránk a poros, pókhálós Baby Benz.
Gyors logisztikai tanácskozás után, némi emelgetést és taszigálást követően kihúztuk egy erős kötéllel az autót a pajtából, majd fèl óra múlva már a szerelvényen himbálózott hazafelé új „barnfind” szerzeményünk. Természetesen a tréleres mosás most sem maradhatott el!” – olvasható az Oldtimer Automobil Kft. Facebook-oldalán.
Mercedes 190 – a legenda
1974-ben kezdett nagyszabású fejlesztésbe a stuttgarti márka, a projektre összesen 600 millió dollárt áldozva, ami napjainkban is szédítőnek hangzik. Sokan mégis kétkedve fogadták a Bruno Sacco tervezte 190E-t – vagy ahogyan még ismerték: W201-et –, a nagy méretű luxusautókat felsorakoztató Mercedes-flottában ugyanis kilógott a sorból. Hamar rácáfolt azonban az előítéletekre a kompakt méretű szedán, ami a későbbiekben számos motorsportsikernek és a C-osztálynak ágyazott meg.
Eleinte a Baby Benz gúny-, majd becenevet aggatták rá, 1982 és 1993 között viszont közel kétmillió példányt adtak el belőle. Formájával és technikájával, az új fejlesztésű dízelmotorokkal a 190 új korszakot nyitott.
0,33 az alaktényezője, ami a négy évvel később bemutatott, B3-as vagy szappantartó Audi 80 alapmodell mindössze 0,29-es értékéhez képest nem tűnik olyan nagy dobásnak, de akkoriban ez is komoly előrelépés volt.
Ebben a méretben a fejlesztés kezdetekor a hátsókerék-hajtású autók voltak többségben, a német volumenmárkák autói is hátul hajtottak, például a Ford Taunus és a 190-essel egyívású Sierra vagy a korábbi Opel Ascona C. De a motormérettől függetlenül 190 néven értékesített Mercedes széria inkább a 80-as Audi és főleg az 1975-ben az E21-gyel bevezetett 3-as BMW ellenfelének készült.
A szívódízelek négy- vagy öthengeresek, 72-75 lóerős volt a kétliteres 190D, a 2,5 literes szívódízel 90 vagy 94 lóerőt adott le. Az öthengeres turbódízelként is létezett, 122 vagy 126 lóerővel, automatikus váltóval.
A 190E 2.6 nemes sportlimuzinként a korabeli S-osztály benzines alapmodelljében szolgáló 2597 köbcentis, M103 kódú sorhatot kapta, 166 környezetszennyező vagy 160 katalizátorral megtisztított lóerővel, 8,2 másodperces gyorsulással 100-ra és 215 km/órás végsebességgel.
A csúcsmodellt csak 1992-től kezdték árulni, a sorhatos 190E 3.2 AMG 234 lóerős volt. Az AMG-modell alatti négyhengeres, 16 szelepes sportmodellek közül a 2,3 literes 2.3-16 Cosworth néven futott bizonyos országokban. Később a Német Túraautó Bajnokság szabályainak változásával elkészült az abszolút unikális 190E 2,5-16 Evolution II. A 235 lóerős versenyautó látványú különlegességből mindössze 502 darab született.
