Az autótemetőkben pihenő járművek nemcsak roncsok és kidobott fémhalmazok, hanem történelmi lenyomatok is. Ezeken a helyeken az ember és a technológia találkozása sajátos módon ér véget. A világ legnagyobb autótemetői szürreális, kicsit megnyugtató és egyben aggasztó látványt nyújtanak, mintha egy világvégefilmbe csöppenne az ember.
Összegyűjtöttük az öt legnagyobb autótemetőt, ahol már a természet részévé váltak az ott található járművek.
Elhagyatott japán autóbontó
A Tsukuba versenypályától nem messze bukkant rá egy vlogger egy teljesen elhagyatott bontóra, ahol több száz autót hagytak magára.
A bontó területén számos különlegesség, többek között Alpina BMW-k, Toyota Starletek, Honda Integra Type R-ek és Honda Prelude-ok parkolnak. Az egyik legfigyelemreméltóbb darab az 1999-es Toyota Supra GT500 JGTC versenyautó, amely a ’90-es években a Fuji Speedway aszfaltját koptatta.
Chatillon autótemető (Belgium)
Erről a helyről sokáig az a teória terjedt, hogy a második világháború után a hazájukba visszatérő amerikai katonák hagyták hátra a járműveiket, de ezt többen megcáfolták, mivel az itt található autók nagy része az 50-es, 60-as, 70-es évekből származik, háborús gyártásút pedig soha senki sem talált köztük. Évekkel ezelőtt egy amerikai újságíró, Ronan Glon járt utána a pontos történetnek.
A második világháború után amerikai és kanadai NATO-katonák települtek Chatillon városának közelébe, nagy mennyiségű katonai és civil technikával a „hátukon”, amik idővel leamortizálódtak. A hadsereg nem győzte javítani a katonák civil járműveit, így ők inkább elkezdtek helyi szervizekbe járni.
Egy helyi autószerelő meglátta a piaci rést, elkezdett ezekre az amerikai, német és francia járművekre szakosodni, megtanult angolul. A vállalkozás annyira kinőtte magát, hogy már nem tudta hova tenni az alkatrészként használt, főleg roncsokat, így a várostól nyugaton található birtokára szállította őket. A járművek csak gyűltek, a fák pedig nőttek, a természet tette a dolgát – írja a Szellemvárosok blog egy korábbi bejegyzésében.
Bastnäs autótemető (Svédország)
A telepet egy svéd testvérpár hozta létre az 1950-es évek elején – a második világháború után –, az amerikai hadsereg által használt és aztán otthagyott járművek összegyűjtése, majd alkatrészeik értékesítése céljából. Veterán korú Audik, Opelek, Fordok, Volvók, Saabok és Buickok pihennek itt a természet ölelésében.
Néhány helyi szervezet már szerette volna felszámolni a roncstemetőt, azonban egyfelől nincs fedezet az elszállítás költségeire, másfelől a környezetvédők is hevesen tiltakoznak az ilyen kezdeményezések ellen, hiszen itt már nem egy roncstelepről, hanem élőhelyről van szó, ahol rengeteg növény és kisállat telepedett meg. Több alkalommal is átvizsgálták a járműveket, és megszabították őket a környezetre veszélyes anyagoktól.
Nézd meg a galériát, érdemes:
A testvérek egészen az 1980-as évekig működtették a vállalkozást, a ’90-es évek elején pedig bezárták a bontót, és elköltöztek.
Csernobili járműtemető
A Csernobiltól 15 kilométerre délnyugatra található járműtemetőt a Lenin atomerőmű robbanása után jelölték ki, 1987-ben. A telepre azok a járművek kerültek, amik részt vettek az evakuálásban és a sugármentesítésben. Voltak itt teherautók, autóbuszok, páncélozott harcjárművek, tankok, tűzoltók, számos tehergépjármű, és a Szovjetunióban gyártott Mi-6-os szállítóhelikopterből is került ide jó néhány példány.
Így nézett ki a telep, amikor még itt voltak a járművek
Miért a múltidő? 2012-re a roncstemető szinte teljesen megszűnt, a kormány állítólag szinte minden itt parkoló járművet beolvasztott, és újrahasznosította, amit lehetett. A régió lakosai ezek után attól rettegtek, hogy olyan termékek is bekerülnek így az ukrán/orosz piacra, amik sugárzással fenyegetnek.
A Google műholdképén pedig látható, hogy kiürítették a területet:
A Csernobil mellett létrehozott roncstemető egészen 2008-ig látogatható volt a Zónába érkező katasztrófaturistáknak, de miután sokan megfogdosták és beleültek a járművekbe, sőt, szuveníreket vittek haza a helyről, megtiltották a látogatást.
Old Car City (USA)
A világ legnagyobb klasszikusautó-roncstelepén, a Georgia állambeli White-ban közel tíz kilométernyi ösvény szeli át a 13 hektáros erdőt, ahol több mint négyezer klasszikus jármű maradványa található. Minden autó az 1970-es évek előttről származik, a legrégebbi roncs 1918-as gyártású.
Rengeteg márka utolsó képviselői szunnyadnak itt, köztük olyanok, amelyek már nem is léteznek: Packard, Desoto, Studebaker, Kaiser, Hudson, Fordo, Edsel, Mercury, Lincoln, Chevrolet, Pontiac, Buick, Oldsmobile, Cadillac, Plymouth, Doge, csak hogy párat említsünk az amerikai nagyok közül.
Walter Dean, a Régi Autók Városának tulajdonosa most amolyan múzeumként üzemelteti a telepet, a belépési díj 15 dollár, a fotósoknak pedig 25 dollárt kell kicsengetni.
