Egyre nehezebben tudják megugrani a diákok a B kategóriás forgalmi vizsga követelményeit, amit a statisztika is alátámaszt. A HVG véletlenszerűen kiválasztott autósiskolák átlagát vizsgálta meg.
Míg 2020 első három negyedévében még 50 százalék feletti volt a B kategóriás gyakorlati vizsga sikerességi mutatója, addig 2024 négy negyedévéből háromban már a 42 százalékot sem érte el, sőt, az év utolsó három hónapjában a vizsgázók több mint 60 százaléka megbukott – írja a híroldal.
Az oktatók állítólag ugyanolyan becsületesen végzik a munkájukat, a vizsgakövetelmények nem változtak, maga a közlekedés viszont igen – nyilatkozta Kingl László, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének elnöke a gyakorlati vizsgák bukási arányának növekedésével kapcsolatban.
Elmondása szerint gyorsabban közlekedünk, mint korábban, mások az autók, és bizonyos szabályok is módosultak.
Az, hogy az elméleti órákat elvették az autósiskoláktól, jelentős bevételkiesést jelent, folytatta Kingl, aki szerint egyes iskolák az ebből származó bevételeik 45-50 százalékát elbukták. Ez azért gond, mert az iskoláknak jelentős költség a képzés biztosítása, az ehhez szükséges bevételt pedig valahonnan pótolniuk kell, ami a gyakorlati órák árainak megemeléséhez vezethet.
Az ingyenes képzés minőségével nincs gond az AVOSZ vezetője szerint, a tananyag szóról szóra ugyanaz. Problémát jelent viszont a vizsgáztatás, amelyet a középiskoláknak és a tanároknak kellene megoldaniuk, erre azonban nincsenek felkészülve.
Március elejéig 986 iskolában szerveztek KRESZ- és elsősegélyvizsgát, ezt a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére árulta el.
A tárca azt is közölte, hogy március 10-ig KRESZ-ből 3052, elsősegélynyújtásból 3678 tanuló vizsgázott le, ez töredéke annak a 17 ezer diáknak, akik a lap szerint jelentkeztek a képzésre. A szülők közül többen megunták, hogy noha a tananyagot gyermekük elvégezte, vizsgázásra az iskolák nem nyújtanak lehetőséget, ezért inkább elvitték őket autósiskolákba, ahol viszont akár 30-40 ezer forintos regisztrációs díjat is elkérnek az “átjelentkező” tanulóktól.
A jogosítványszerzők vizsgáinak sikerességéről korábban már a Vezess is beszámolt, sajnos a gyengülő tendencia évek óta tart.
Az, hogy miért buknak meg ennyien a KRESZ- és a forgalmi vizsgákon, egy összetett probléma, amely több okra vezethető vissza. Vrancsik Viktor szakoktató szerint a válasz a generációs különbségekben, a megváltozott közlekedési morálban és a járműsűrűségben keresendő.
- Régebben, 10-20 éve nem volt ennyi elektronikai cikk, és máshogy töltötték a gyerekek az idejüket: fára másztak, bicikliztek, motoroztak. Ezeknek hatására kialakultak bizonyos motorikus képességek és egyfajta látásmód. Ha valaki elesett vagy leesett, megtanulta a leckét, míg a számítógép világában nincs igazi lecke, hiszen van restart, és nem halunk meg.
- Az autóvezetés elsajátítása sok fiatalnak nehezebben megy, de más képességek, mint a több nyelven való tudás meg már szinte alap. Továbbá nagyon sok gyereket hoznak-visznek a suliba, így lehet, hogy önállóan nem is közlekedik, és a szükséges látásmód nem alakul ki.
- Az alapok sokszor hiányoznak, és a gyakorlati oktatás során nemcsak a járműkezeléssel és a gyakorlati részekkel kell foglalkozni, hanem a KRESZ-szabályokat is újra át kell beszélni. Ez pedig időbe telik.
„Régen, 5-7 éve a kötelező 29 órából mind a 29 óra folyamatos gyakorlati vezetés volt; most már nagyon sokszor meg kell állni, és olyan alapvető dolgokat kell átbeszélni, mint hogy ha zöld a lámpa, akkor nem kell megállni, hiába van stoptábla” – fejtette ki a szakember.
Kíváncsi vagy, melyek a legfőbb bukási okok forgalmi vizsgán?
