A Magyar Autóklub 1965 óta működtet segélyszolgálatot, amely már országos lefedettséggel működik, sokezerszer segítenek bajbajutott autósokon, motorosokon, újabban már kerékpárosokon is. A közlekedés tudományi intézet anyagában bemutatta, hogy melyek a leggyakoribb okok, amelyek miatt hívják az autósok a „Sága angyalokat”.
Mint írják, itt nem nagyjavításról van szó, sokkal inkább arról, hogy olyan hibaelhárítást végeznek, amellyel az utasok folytathatják útjukat vagy segítenek szervizbe juttatni az autót.
Labodics János műszaki igazgatót és Riesz Róbertet, a Magyar Autóklub Országos Segélyszolgálatának szolgálatvezetője elárulták, hogy a hibák két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik, amikor egy autó hosszabb állást követően nem indul el, a másik, amikor menet közben áll le, hibásodig meg a jármű.
Mint elmondták a Sárga Angyalok segítségét kérő autósok többsége azért kerül bajba, mert év közben nem fordított elég figyelmet az autó karbantartására, javítására. Sokan még a műszaki vizsga előtti átvizsgáláson is csak azokat a hibákat javíttatják ki, amelyek feltétlenek ahhoz, hogy az autó átmenjen a vizsgán. A többi „ráér”.
Érdekes, hogy a beszámoló szerint sok autós a segítők előtt is tagadja, hogy hibázott volna, pedig nagyban megkönnyítené a szerelők dolgát, ha elmondanák, mi történt és nem kellene „nyomozni” a hiba oka után.
Sokan kerülnek bajba amiatt is, hogy nem ismerik kellőképpen az autójukat. A szakemberek azt javasolják, használtautó-vásárlás után érdemes szervizbe látogatni a járművel és állapotfelmérést végezni, hogy kiderüljön milyen javításokra kell számítani a következő időszakban – feltéve hogy előtte nem történt ilyen.
Sokan több száz, de akár több ezer kilométert is autóznak világító hibajelzővel, mert nem érzékelnek semmi különöset, így nem törődnek vele. Idővel meg is szokják.
Gyakoriak a defektek és olyan hibajelzések miatti riasztások, amikor az autó guminyomás ellenőrző rendszere jelez, de a sofőr nem találja a probléma lehetséges okát, ami lehet friss sérülés, de szenzoros gond is vagy csak a kerekek felcserélése.
Sokan abban a hitben ülnek autóba, hogy az akkumulátor mindig fel van töltve, ám ahogy a magazin kifejti, a modern akkumulátorok esetén nincs így. Képesek gyorsan töltődni, de mindig csak a szükséges mértékben terhelik a generátort, ám ennek árát a gyakoribb akkucserék során kell megfizetni. A hideg viszont ugyanúgy megviseli ezeket is. Egy nyáron jónak tűnő, 70-80 százalékos aksi, télen gyakorlatilag már nem éri el a névleges kapacitás 60%-át, már nem indít.
Összességében tehát a segélyszolgálat szakemberei sokkal inkább akkumulátort töltenek, kereket és izzókat cserélnek, de motort futóművet féket nem bontanak az út szélén és a félretankolás (gázolaj helyett benzin, vagy fordítva) ügyekben sem tudnak segíteni.
Nemrég a Német Autóklub is összegezte az általa tapasztaltakat, amiből kiderült, hogy a villanyautókkal kevesebb a gond. A Vezess az alábbi cikkben számolt be az ADAC eredményeiről:
