Volvo XC90
Egyenes út a jövőbe
Ha egy viking-korból itt ragadt látnok valami csoda folytán felbukkan 1927-ben, és Göteborg utcáin a Volvo Cars alapítóival találkozva azt jósolja nekik, hogy egykoron egy plug-in hibrid szabadidőjármű fogja megtestesíteni mindazt, amit rajongói nagyszerűnek, részvényesei megnyugtatónak, konkurensei pedig veszélyesnek tartanak a márkával kapcsolatban, alighanem bolondok házába záratják szerencsétlent – hiszen a szavaknak, amiket használt, egyáltalán nincs értelme.
Ma, 89 évvel később azonban azt is tudjuk, hogy az egykori jós alábecsülte a képzeletében testet öltő típus jelentőségét: az XC90 nem csak a márka hagyományos erősségét, az utasbiztonságot helyezte új, még stabilabb alapokra, de a skandinávoktól soha nem idegen természetközeliség, a környezet nem kampányszerű védelmezése terén is új, tekintélyes lendületet adott a márkának. A második generációs XC90 megalkotásával egy nagyon is élhető jövő felé vették az irányt a svédek, amelyben nincs fontosabb az életnél – legyen szó az emberekéről vagy az őket, minket körülvevő élővilágról.
1 Valóság
2 Arca
Képzeljünk el egy szürreális reklámfilmet, mondjuk a zseniális Terry Gilliam stílusában. A Volvo XC90 megosztja rajongóit: az egyik
tábor a világ legbiztonságosabb szabadidőautójaként emelné
vállára (teheti, hiszen a modern anyaghasználat és a
beszállítókat is innovatív gondolkodásra késztető,
tudatos tervezés jelentős tömegcsökkentést
eredményezett), míg a másik párt hívei a
jelenleg kapható legtisztább üzemű
luxus utazójármű szlogent
varrnák fel zászlajára.
Az utasok fizikai épségének védelme
nem meglepő ígéret attól a márkától,
amely az évtizedek során közel tucatnyi alkalommal hökkentette meg a szakmát és a közvéleményt életmentő fejlesztéseivel, a magát tájékozottnak tartó embernek azonban minden idegszála tiltakozik az ellen, hogy a szabadidőjármű műfaját egy napon említse a környezettudatossággal. Aki erre képes – mármint egy tágas, biztonságos óriást könnyű léptű ökoharcossá szelídíteni – az minimum
a jövő kulcsát tartja a kezében.
A legkiválóbb
alapokra épül
A Volvo XC90 esetében ez a kulcs-analógia szó szerint érthető: a típus képességeit meghatározó SPA-padlólemez ugyanis a márka fennállásának talán legfontosabb mérföldköve. Az SPA betűszó az átméretezhető termék architektúra kifejezés rövidítése, és nem kevesebbet jelent, mint hogy a jövőben ez a platform adja majd a Volvo nagy és felső kategóriás típusainak az alapját. A SPA (Scalable Product Architecture) tervezésekor magától értetődő követelmény volt a maximális biztonság, ám a Volvo fejlesztői ennél is tovább mentek: olyan konstrukciót alkottak, amely képes bármikor, átalakítások vagy módosítások nélkül befogadni minden, jelenleg ismert vagy a jövőben kifejlesztendő hajtáslánc technológiát. És hogy megmutassa, nem a levegőbe beszél, a Volvo egy sor forradalmi műszaki megoldást is bemutatott az XC90-nel párhuzamosan, amelyek
már most a jövőt képviselik a márka kínálatában.
4a svéd igazság
A Volvo öt-, hat- és nyolchengeres motorjai nem csak a rajongók körében számítanak legendásnak, a sportos és fényűző típusokba beépített erőforrásokat a maguk korának legkiválóbb motorjai között tartották számon világszerte.
Ma azonban egészen más elvárások, és egészen más lehetőségek vezérlik a motorfejlesztő mérnökök munkáját. A modern gyártási, befecskendezési és feltöltési technika együttes alkalmazásával a klasszikus nagy teljesítményű motorok minden jó tulajdonsága belesűríthető egy lökettérfogatát és hengerszámát tekintve akár feleakkora blokkba.
A Volvo kétliteres, négyhengeres dízel- és benzinmotorokból álló Drive-E családja a valós körülmények között szemmel jól látható megtakarítást eredményez. A dízelmotoroknál ráadásul egy világújdonság: a sűrített levegővel működő PowerPulse rendszer segít teljesen kiküszöbölni a turbómotorok szinte egyetlen hátrányát: a gázadáskor jelentkező késlekedést, azaz a turbólyukat.
Mindez azonban csak étvágygerjesztő a Volvo hajtástechnikájának jövőjéhez,
amelyet az XC90 T8 Twin Engine hajtáslánca képvisel.
Két motor, két rekord
Régen könnyű dolga volt
az autófejlesztő mérnököknek:
építhettek takarékos vagy sportos
autót, és többet nem is várt el tőlük
a világ. Napjainkban azonban a vásárlók egyik
kitételről sem szeretnének lemondani, ezért az
autógyáraknak újszerű megoldásokhoz kellett folyamodniuk.
Erre a legjobb megoldást jelenleg a belső égésű erőforrást villanymotorral kiegészítő hibridhajtás kínálja.
A benzin-elektromos hajtási metódussal az első kerekeket hajtó benzinmotor és a hátsó tengelyre ható villamos erőforrás együttesen 407 lóerőt és 640 Nm forgatónyomatékot biztosít, a hibrid hajtásláncokra jellemző zökkenőmentes, lágy teljesítménykifejtés és szuverén vezethetőség mellett. Ez azonban csak a kezdet: a hálózatról feltölthető lítium-ion akkumulátorcsomag ugyanis több mint 43 kilométeren át képes helyi károsanyag-kibocsátástól mentesen, elektromos üzemben működtetni az autót – az európai autóvezetők közlekedési szokásait figyelembe véve ez azt jelenti, hogy egy átlagos munkába járás során egyetlen csepp benzint sem éget el a nagy Volvo. Így már érthető, hogy a modell norma szerinti átlagfogyasztása mindössze 2,1 liter/100 km.
Az XC90 tehát amellett, hogy a világ egyik legerősebb hétszemélyes szabadidőjárműve, minden kategórián felülemelkedve a világ legtakarékosabb, legtisztább üzemű (49 g/km CO2-kibocsátás) gépjárművei közé tartozik, az egy főre eső károsanyag-kibocsátás (0,3 liter, illetve 7 g CO2/km) tekintetében pedig egyértelműen és magasan leköröz mindenkit.
Az eddigiek fényében azonban aligha van okunk meglepődni azon, hogy a Volvo csupán a végső cél felé vezető fontos állomásként tekint erre a lenyűgöző eredményre.
A Volvo XC90 T8-nak joggal jár csodájára a világ,
a szakemberektől az átlagosnál hosszabb várólistát sem bánó vásárlókig mindenkit lenyűgöz a hálózatról tölthető hibrid hajtáslánc sokoldalúsága, ám a Volvo háza táján egy evolúciós folyamat szükséges (bár kétségtelenül impozáns) állomásaként tekintenek az autóra, amelynek előzményei éppúgy elengedhetetlenek voltak a végső sikerhez, ahogyan nélküle sem léphetne tovább a technika a tervezett végső állapotába.
Amikor a Volvo C30 Electric 2011-ben megjelent a piacon, egy csapásra a műfaj élvonalában találta magát. 150 kilométer körüli hatótávolságával, ultra biztonságos lítium-ion akkumulátor-csomagjaival bármely (akkor még csekély számú) konkurensével felvette a versenyt. Két évvel később világújdonsággal gyarapodott a piac alighanem legtetszetősebb és legpraktikusabb villanyautója: elsőként kapott fedélzeti, integrált gyorstöltőt, amellyel a hagyományos nyolc helyett másfél óra alatt teljesen fel lehetett tölteni a 24 kWh kapacitású akkucsomagot. Svéd autómárka lévén a Volvo mérnökei arról is gondoskodtak, hogy a többi villanyautó számára nehezen leküzdhető, fagyos télidőben is gond nélkül üzemeljen a hajtáslánc.
A Volvo távlati terveiben nagyon is fontos szerepet tölt be a tisztán elektromos üzemű mobilitás,
ám a C30 nem kapott közvetlen utódot – egyelőre. A márka ugyanis időben felismerte azt, hogy az elektromos töltőhálózat hézagos volta miatt egyelőre nagyobb áttörést, fokozott ügyfélelégedettséget és ezáltal a fogyasztói beidegződések tartósabb, alaposabb átalakítását érhetik el egy köztes technológiával: a hálózatról tölthető hibridekkel.
Az elektromos és a belső égésű erőforrások előnyeit optimálisan kombináló PHEV (Plug-in Hybrid Electric Vehicle) típusok között a világon elsőként alkalmazott dízelmotort a V60-ra épülő modell, míg a későbbi XC60 tanulmány a benzin-elektromos hajtásban rejlő lehetőségeket volt hivatott feltérképezni. A forgalomba hozott típusok teljes használati értékű, kiforrott autók voltak, ám mindegyik a saját létezésénél magasabb rendű küldetést szolgált: a különböző résztechnológiákat lépésről lépésre tökéletesítve az évtized elején még csak vágyálomként megfogalmazott, ám azóta konkrét tervként felvázolt célig.
2025: Egymillió elektromos Volvo birodalma
A Volvót soha nem izgatták a
könnyen megvalósítható kihívások;
nem véletlenül szegélyezik a márka közel kilencven éves történetét technikai világújdonságok. Miután a cég a lehetetlennel határos utasbiztonsági vállalást tett, nem kevésbé ambiciózus célt tűzött ki magának a károsanyag-kibocsátás csökkentése terén.
A svéd autógyártó 2025-re, azaz nem egészen tíz éven belül egymillió darab részben vagy teljesen elektromos gépkocsit (hibrideket, villanyautókat) kíván forgalomba hozni.
Ennek a tervnek a részeként 2019-ben lép színre a márka első új generációs elektromos típusa. Hogy ez pontosan milyen paraméterekkel bír majd, ma még nem tudható. A márka kisebb méretű modelljeinek alapját adó padlólemezt megelőlegező Concept 40.1 és 40.2 tanulmánypárost mindenesetre már most benzin-elektromos és tisztán elektromos hajtási módozatokkal mutatták be, hiszen a Volvo mérettől függetlenül minden modellsorozatában meg kívánja teremteni a vásárlóknak a csekély vagy zéró helyi károsanyag-kibocsátású mobilitás lehetőségét.
Ezer hála és köszönet
Ha egy típus a bemutatását követő nem egészen két év leforgása alatt több mint hetven nemzetközi szakmai díjban, kitüntetésben és elismerésben részesül, akkor jó eséllyel többről van szó, mint egy múló divatirányzatot kiszolgáló, felkapott technikai bravúrokat csillogtató, aktuális jelszavakat hangoztató konstrukcióról. A Volvo XC90 Észak-Amerikától a Közel-Keletig az év legkiválóbb autójának bizonyult, de világszerte számos szakfolyóirat, fogyasztói szavazás és értékelés emelte a típust a kategória vagy az egész piac élére.
Az autók használati és esztétikai értékét eltérő súlyozással, de nem kevésbé hitelesen értékelik a világ legrangosabb dizájndíjai, amelyeken szintén szép sikereket ért el az XC90. A világ legnevezetesebb fórumain ítélték harmonikusnak, előremutatónak, szépségesen funkcionálisnak a szabadidőjármű idomait – bár el kell ismernünk, ezen a téren helyzeti előnyben van a Volvo, hiszen skandináv gyártóként olyan világszerte elismert, irigyelt és utánozott formai hagyományokból táplálkozhat, amelyek egyetlen más aktívan működő autómárkának sem adattak meg.
nem feledkezhetünk meg az XC90 biztonságát minősítő tesztekről, felmérésekről: a modell Európában és Észak-Amerikában egyaránt a létező legmagasabb színvonalon vette az akadályokat.
Úton a tökéletes
biztonság felé
Bezzeg a régi autók, azokban még volt anyag bőven! - hallhatjuk unalomig azoktól, akik a labdarúgáshoz és a politikához hasonlóan az autótervezéshez is mindenki másnál jobban értenek. Csakhogy ki kell ábrándítanunk őket: a legelső autókban még egyáltalán nem volt anyag. Azokig a masszív acélkalickákig, amiket oly nagyra tartanak, hosszú és fáradságos evolúciós folyamat vezetett el. Az evolúciónak azonban nem szokása megrekedni egy fokon: a XXI. század technológiai fejlettsége lehetővé teszi, hogy az autók egyszerre legyenek könnyűek és biztonságosak, takarékosak és masszívak, kecsesek és robusztusak.
Az új Volvo XC90 vázszerkezete ötször annyi bóracélt tartalmaz, mint az első generációs modell, pedig az már megjelenésében is maga volt a kerekekre szerelt páncélszekrény. A melegen sajtolt bóracél az autóiparban jelenleg alkalmazott legnagyobb szilárdságú acélötvözet, és a Volvo XC90 utasterét határoló biztonsági cella teljes egészében ebből készült. Nem véletlen, hogy a modell a világ összes elismert szabványos töréstesztjén maximális eredményt ért el.
Ez azonban nem minden: a XC90 tervezői a Volvo szokásához híven világelső biztonsági megoldásokkal tették még izgalmasabbá a modell bevezetését. Az egyik, korábban soha nem alkalmazott megoldás az aszfaltutat véletlenül, nagy sebességgel elhagyó, majd az árokban vagy a szántóföldön landoló autó utasait óvja meg az ilyenkor gyakori gerincsérüléstől, míg a másik, szintén elsőként kifejlesztett rendszer olyankor fékezi le automatikusan az autót, ha az balra nagy ívben kanyarodna, ám szemből jármű érkezik. Mindkét balesettípust a leggyakoribbak közé sorolják a szakértők, ám a Volvo előtt senkinek nem jutott eszébe foglalkozni velük – mint ahogy egy sor egyéb ötlet is a svéd autógyár mérnökeinek fejéből pattant ki először.
Hosszan sorolhatnánk a Volvo XC90 további biztonsági funkcióit, a hátulról fenyegető ütközéseket felismerő rendszertől a borulást megakadályozó programon át a gyalogosok, kerékpárosok, illetve nagy testű állatok gázolását megakadályozó autonóm fékrendszerig. Ám az a gyanúnk, hogy a cikk rövid időn belül elavulttá válna, hiszen ahogy mondtuk, a Volvo folytonos evolúcióként tekint a biztonságra. A tökéletesítési folyamatnak vélhetően soha lesz vége, ám köztes célokat lehet és érdemes is kitűzni: a Volvo Vision 2020 programja keretében nem kevesebbet vállalt a gyár, mint hogy termékei 2020-tól feltétel nélkül megóvják utasaikat a súlyos sérüléssel járó vagy végzetes balesetektől.
A biztonság hagyománya
Jóformán még nem is létezett a Volvo autómárka, amikor a cég első vezetői, Assar Gabrielsson és Gustav Larson már megfogalmazták annak mindmáig meghatározó krédóját:
„Mivel az autókat emberek vezetik, a Volvo minden termékének fejlesztését egy eszme kell hogy vezérelje most és mindörökké: a biztonság.”
Hogy ez több volt puszta szlogennél, annak az elmúlt közel 90 évben számtalanszor adta tanúbizonyságát a márka. A Volvo 1959-ben szabadalmaztatta a hárompontos biztonsági övet, majd gyorsan fel is szabadította a forradalmi megoldást a szabadalmi védelem alól, így terjedhetett el világszerte a XXI. században is nélkülözhetetlen utasvédelmi rendszer. De a gyermekek biztonságára is a Volvo gondolt először: az 1972-ben bevezetett, menetiránynak háttal beépített gyermekülés (amelyet az űrutazás kora ihletett), majd négy évvel később az ülésmagasító egyaránt Göteborgban látta meg a napvilágot.
Az oldalirányú ütközés veszélyeivel is elsőként foglalkozott a Volvo: 1991-től az ajtókba beépített merevítések, 1994-től az oldallégzsák, majd 1998-tól a függönylégzsák fokozta a túlélés esélyeit. Szintén 1998-ra a félelmetes ostorcsapás nyaksérülés (azaz amikor egy hátulról belénk rohanó jármű kilöki alólunk a kocsit, és hátrabicsakló, majd előrecsukló fejünk akár végzetes idegi sérülést is okozhat) ellen is kidolgoztak egy hathatós megoldást.
A mechanikus védelmi rendszerek mellett az elektronikus vezetőtámogató funkciókat is úttörőként kezdte fejleszteni a Volvo
– nem véletlen, hogy az XC90 az Euro NCAP történetében első ízben ért el 100 százalékos eredményt ezen funkciók értékelésében. A szabadidőjárművek körében különösen nagy jelentőséggel bíró borulásvédelmi ESP program (2002), a sávváltást biztonságosabbá tevő holttér-felügyelet (2003) és a jármű előtt hirtelen lassító gépkocsi vagy a járdáról lelépő gyalogos esetén automatikusan aktiválódó fékrendszer (2009) óta olyan életmentő újdonságokat vezetett be a Volvo, mint az a funkció, amely megakadályozza, hogy egy kereszteződésnél
balra nagy ívben beforduljunk, ha a rendszer szemből érkező járműveket észlel.
A Volvo magától értetődően folyamatosan fejleszti technológiáit. Az autót a sáv középvonalában tartó Pilot Assist rendszer 2014-es bemutatkozásakor 50 km/óráig üzemelt, ma már ellenben 130 km/óráig működik, sőt immár úgy, hogy nem kell egy másik, a miénk előtt haladó jármű sem a működéséhez. Az autó e nélkül is követi a sávot.
Egy autómárka termékeinek általános biztonságát azok szerkezeti szilárdsága, az aktív és passzív biztonsági rendszerek fejlettsége határozza meg, végső soron azonban ezek is egyetlen dologtól: az adott márka hozzáállásától függenek. Ezért megnyugtató tudni, hogy a Volvo mindig, minden körülmények között felelősséget vállal ügyfeleinek épségéért. A 2020-ra kitűzött globális biztonsági cél mellett erről tanúskodik az a kijelentés is, amelyet az autóipar soron következő legnagyobb kihívásával, az önjáró (autonóm) gépkocsik biztonságával kapcsolatosan a világon elsőként fogalmazott meg a vállalat vezérigazgatója, Håkan Samuelsson:
A Volvo teljes felelősséget vállal minden olyan eseményért, amelyet önjáró járműveinek automatikus üzemmódban hozott döntései idéznek elő.
Készítők:
Szerző: Vezess.hu – egyedi hirdetési megoldás
Forrás: Volvo, Vezess.hu
Fejlesztés és grafikai tervezés: netDesign Kft.