Nem túlzás azt állítani, hogy a Forma-1 története során még sosem került olyan közel a megsemmisüléshez, mint most. Az elmúlt egy hétben röpködtek a hírek, a közlemények, a nevek és rövidítések, a sportot napi szinten nem követő laikus, alkalmi néző pedig csak pisloghat, hogy kik és miért verik szét az F1-et. Röviden összefoglaljuk.
Kik küzdenek egymással?
A Forma-1 szabályait a Max Mosley által irányított Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) hozza, és természetesen a betartatása is rájuk tartozik. Az F1-hez fűződő kereskedelmi jogokat – televíziós- és reklámszerződések, a versenyszervezés, a pályákkal kötött szerződések, az ezekből befolyó pénzek elosztása – Bernie Ecclestone igazgatja a több cégből álló Formula One Groupon keresztül, mögötte pedig a CVC Capital Partners nevű befektetői csoport áll tulajdonosként.
A harmadik fél a Forma-1-es csapatok szervezete, röviden a FOTA, amelyet a résztvevők tavaly nyár végén alapítottak azzal a céllal, hogy jobban összehangolják, és egységesebben képviseljék a sport jelenével és jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket, hogy közös fellépéssel jobban érvényesíthessék érdekeiket mind az FIA-val, mind pedig Ecclestone-ékkal szemben.
Miért folyik a háború?
A költségplafon
A Forma-1-be az ezredforduló után az autógyártók megjelenésével a korábbinál is nagyobb összegek kezdtek ömleni, és a sportág költekezési versennyé fajult, a nagyobb csapatok 4-500 millió dollárt fektettek évente a fejlesztésbe, a versenyzésbe.
Ez a pénzszórás már a tavaly ősszel kezdődött válság előtt is tarthatatlannak és ésszerűtlennek tűnt, a Honda múlt decemberi kiszállása után pedig végképp világos lett, hogy drasztikusan vissza kell fogni a költségeket, ha nem szeretnék, hogy többen is kövessék a japán gyártót.
Az FIA és a csapatok is ötletelni kezdtek, és úgy tűnt, hogy a megoldás a fejlesztések visszafogása és az alkatrészek egységesítése lesz.
Talán a Honda kiszállásától megijedve, és attól tartva, hogy tovább zsugorodik a mezőny, Max Mosley úgy döntött, a korábban az új belépőket kimondottan távol tartó intézkedések – 1998-tól kezdve ahhoz, hogy szóba álljanak egyáltalán egy jelentkezővel, 50 millió dollárt kellett letétbe helyezni – helyett megnyitja az F1 kapuit „mindenki” előtt.
Tavasszal meg is történt az ehhez megfelelő szabályok elfogadása, amelyek alapján 2010-től az F1-es csapatok választhatták volna, hogy évi 60 millió dolláros költségplafon vállalásáért cserébe – ebbe a pilóták fizetése nem tartozik bele – műszaki előnyöket kapnak (több tesztelés, és hatékonyabb szélcsatornás kísérletek, mozgatható aerodinamikai elemek, erősebb KERS, fordulatszám-korlátozás nélküli motor).
A jelenlegi csapatok természetesen azonnal tiltakoztak, ugyanis a többség számára 2010-re megvalósíthatatlan lett volna a költségek 70-90 százalékos lefaragása, így automatikusan hátrányba kerültek volna az újakkal szemben. A FOTA legalább hároméves, lépcsőzetes csökkentést szeretett volna.
Mivel Mosley hajthatatlan maradt, a csapatok – a Williams és a Force India kivételével, őket ki is zárták emiatt a FOTA-ból – csak azzal a feltétellel neveztek 2010-re, hogy az FIA eltörli a költségplafonos szabályokat.
Az FIA a múlt péntekig adott határidőt a FOTA-csapatoknak hogy lemondjanak a követeléseikről, de csütörtökön egy éjszakába nyúló tárgyalás után ők inkább úgy döntöttek, hogy nem kérnek többet a tervezett Forma-1-ből, inkább saját versenysorozatot alapítanak.
Moselynak mennie kell
Fontos kiemelni, hogy a költségplafon erőltetése csak az utolsó csepp volt a pohárban, a csapatok az elmúlt években egyre inkább megelégelték ugyanis Max Mosley önkényes, következetlen és kiszámíthatatlan „uralmát”, az állandóan változó szabályokat, és azt, hogy sem az ő, sem a sport nézőinek véleményét nem veszik figyelembe. Békére akkor lehet halvány esély, ha ő végleg távozik.
Nemcsak Mosleyval van azonban baj, Bernie Ecclestone szintén kihúzta már a gyufát. Mivel a CVC mostanáig nyögi az F1 jogainak megvásárlására felvett hiteleket, így a kisember minden centbe kapaszkodik, és a csapatok folyamatos kéréseinek-követeléseinek ellenére is csak a sport bevételeinek 50 százalékát osztja el közöttük.
Mivel ebből a jó öreg Bernie sem enged, a pénzéhsége miatt pedig még a hagyományos, néha az autógyártók számára kulcsfontosságú piacokon lévő versenyeket is a neki sokat fizető, de a csapatok számára ilyen vagy olyan szempontból nem fontos helyszínekre cseréli, belőle is elegük lett.
Akkor tényleg szakad?
Nagyon úgy néz ki, az elmúlt két-három napban a FOTA-csapatok vezetői sorra azt hangsúlyozzák, hogy a megegyezés lehetősége végleg elúszott, és ők már az új bajnokság szervezésére szeretnének koncentrálni, nincs visszaút. Már neve is van – New Formula – és a versenynaptár is alakul.
Bár egy új versenyszéria pár hónap alatt való megszervezése igen nehéz feladat, az már most is látszik, hogy sokan örömmel vennének részt benne. A régi és jelenlegi pályák, a tévétársaságok, de még a 2010-re eredetileg az F1-be igyekvő új csapatok is a nagy nevekkel, a Ferrarival, a McLarennel, a Renault-val, a BMW-vel, a Toyotával, a Red Bull-alakulatokkal és a Brawnnal szeretnének tartani.
Mi marad a Forma-1-ből?
Ha nem sikerül megegyezni a FOTA-val, az FIA megpróbálhatja az új, néha sebtében összedobott csapatokkal feltölteni a rajtrácsot, akiket a Williams és a Force India – már ha maradnak – a közönség érdektelensége mellett rendszeresen tönkrever majd. És ez még a jobbik variáció.
Ha ugyanis a két „nagy” név és az újak is inkább a FOTA-val mennek, előfordulhat, hogy nem is lehet valódi világbajnokságot rendezni – ekkor az FIA kénytelen lehet mondjuk a GP2-t „előléptetni” erre a rangra, vagy törölni az F1-et a 2010-es naptárból.
