Elmúltak már az idők, amikor egy 110 lóerős, 1,6 literes szívómotorral labdába lehetett rúgni a városi kisautók körében. Most, amikor az Alfa Romeo MiTO Quadrifoglio Verde 170 lóerőt rejteget a lóherék között, a VW Polo GTI 1,8 literes motorja 192 lóerőt mozgósít, a DS3 Racing 209 lóerővel riogat, a nem egészen négyméteres, 1,3 tonnás Audi S1 sofőrje pedig 231 lóerőt oszthat be, ugyanannyit, mint a MINI JCW pilótája, jóval nagyobbat kell dobnia annak, aki szeretne érvényesülni a szegmensben.

 

Toyota Yaris Hybrid-R tanulmány (2013)
Toyota Yaris Hybrid-R tanulmány (2013)

Toyota Yaris Hybrid-R tanulmány (2013)

Különösen igaz ez egy olyan márka esetében, amely nagyon szeretné visszanyerni egykori motorsportos ragyogását. De sebaj, hiszen a márka már másfél éve bemutatta Yaris alapú, 420 lóerős hibrid vadállatát (képeinken), amivel aztán bármit és bárkit kenterbe lehetne verni a szegmensben.

 

Annyira azért a Toyota sem elvakult, hogy utcára bocsásson egy ilyen nyilvánvalóan életveszélyes szerkezetet, ahhoz viszont, hogy komolyan vegyék, és a 2017-ben rajthoz álló Yaris WRC versenyautóhoz méltó közúti versenyzővel rukkolhasson elő, valami nagyobb motorra lesz szükségük.

 

A dolgok jelen állása szerint ez leginkább a Lexus NX200t turbómotorja lehet. Hogy vajon visszaveszik-e a kétliteres négyhengeres teljesítményét az ottani 238 lóerőről, nem tudni. Vélhetően mechanikus sperrdifi segít majd az első kerekeken át az aszfaltra vinni a nyomatékot (350 Nm a Lexus fedélzetén), a váltó minden bizonnyal kézi kapcsolású lesz.