A Mercedesnek sikerült
Egy modern kombiban a kisipari kalaptartók helyett illik mind eszesebb rolókkal elfedni a csomagokat. Például a H Astrában és az Octaviában elég megérinteni a végét és a kalaptartó összetekeri magát. Az E-osztályban meg felcsúszik az oszlopon, hogy a kényszeres vásárlás eredményét kényelmesen berakodhassuk alá.
Valami hasonlóra vágyhatott a Cadillac is, amikor a márka első kombiját feldobta egy igazán fineszes rolóval. A BLS Wagonban elég megpaskolni a roló élét és menten fölfelé szalad a sínjében, mintha a plafonra akasztanánk, hogy ne zavarjon a pakolászásban. Ezzel nincs is baj, amíg a kalaptartó a pesti buckákat nem érzi paskolásnak: a rugó kiold, a feltekert rolótól pedig semmit nem látni a belső tükörben, ami városi forgalomban kihívást jelent.
Hőhullám a Cee’dben
A Kia Cee’det dicsértük eleget, mert jó autó, de az egyik hibáját más autóban még sosem tapasztaltuk. Kikapcsolt légkondival akkor is meleget okád, ha 16 fokra állítjuk a hőmérsékletet. És ezt így hogy?
Mennyi is lesz?
A fedélzeti számítógép a hatótávolság kiszámításával megy időnként az agyamra. Külföldről hazafelé mindig itthonra időzítem a teletankolást, hogy a magyar államnak jusson a temérdek adó. Pár napja Ausztriából érkezve 61 kilométert láttam a kijelzőn Nickelsdorf előtt, ami a határ előtti lassú szakaszoktól 110-re nőtt. Hurrá, ez még sok is az első rendes kútig.
Elhagytuk a határőrök kuckóit, nagy gázzal rá az M1-re, amitől a számítógép megbolondult. A 15:03-kor még 110 kilométert ígérő A-osztály két perccel később nem egész 50 kilométerre jelezte a végső kiszáradást, és a range csak zuhant tovább.
A legvégén, amikor igazán szükségünk volna támaszra, már semmit nem mutatott, ami más autókban is átélhető. Rossz vicc, hogy a hatótávolság kalkulálása ennyire függ az utolsó néhány perctől, majd a gép pont a legvégén hagy cserben.
Több autógyár olyasmin is spórol, amin nagyon nem kéne. Ezzel folytatjuk a lapozás után
Kettőből egyet
A motorolaj a barátunk. Megelőzi, hogy sokszázezres vagy milliós kiadással reparáljuk a kenőanyag híján besült a motort, amelyet egyébként nemcsak ken, hanem hűt is. Tehát fontos, nem csoda, hogy a békeidőkben az olajnyomást két jeladó is mérte. Az egyik alapjáraton, a másik kicsit 2000 alatti fordulaton jelezte, ha nincs elég olaj és azonnal állítsuk le a motort.
De a profitéhség ide is beette magát: az alapjárati jeladó eltűnt, csak az enyhe gázadásra reagáló maradt. Így beindítás után, a motort üresben járatva egészen addig nem sikít az olajnyomásjelző, amíg gázt nem adunk. Ezért elképzelhető, hogy az első gázig nem is sejtjük, amikor épp kenőanyag híján halódik a motor.
Féleszű ablaktörlő
Életmentő szerepe miatt egyik kedvenc alkatrészem az ablaktörlő. A modern autókban a mosó-törlő ciklus lezavarása után a lapátok automatikusan még egyszer végigfutnak, hogy a lecsurgó vizet eltüntessék.
Ez mind szép és jó, kivéve ha épp nyáron locsoljuk és töröljük a szétkenődött bogarakat autópályán. Ilyenkor a menetszél egy csepp ablakmosót sem hagy a szélvédőn, de a lapátok megindulnak és végigdörzsölik a porszáraz üveget. Mert annyira már nem intelligens a rendszer, hogy a tempóból és a pihenő ablaktörlőből vonjon le következtetést.
Tankolás: néha talány
A tankolással is megtréfál több autó. Az első feladvány, hogy melyik oldalon is van a tanknyílás? Ha nincs nyilacska a benzinórában, akkor egy balkormányosnak született, európai és amerikai autóban a jobb oldalt keressük.
Tanknyitó a bal térd felett. Ez miért így van a kis Volvókban?
Így az út szélén kannából tankolva biztonságos oldalon van az ember és tankoláskor is kényelmesebb, ha nem a kútoszlop felőli oldalon kell kiszállni. A japán autóknál pont ezért van fordítva.
A következő kihívás a fedél nyitása. Az Octavia RS kombival és az S40-es Volvóval is égtem már a töltőállomáson, mert középen, a rádió fölött illetve a kormány alatt bal térdnél végképp nem kerestem volna a nyitógombot.
Etetés után már csak a napi kilométerszámlálót kellene lenullázni. Az autógyárak egy része nem bírt megmaradni a sebességmérőből meredő gombnál, hanem menükben kódorogva kell lenullázni a mutatót. Időnként hamarabb eljutok a műszerfal fényerejéig vagy az olajcseréből hátralévő szakaszig, mint nullázásig.
Átverés ellen
Bár erről nem az autók tehetnek, mégis bosszúságot okoz egy vívmány, amivel sajnos nem élhetünk. Modern típusokban, például a mai Passatokban a slusszkulcs tárolja a futásteljesítményt, amit újraeladáskor a vevőnek elég volna kiolvastatni egy márkaszervizben és máris tudná, mennyi kilométer van az autóban.
A műhelynek ez nem feladat, csakhogy az eredményt nem adhatja ki a vevőjelöltnek! Miért? Mert tiltják a jogszabályok, hiszen személyiségi és adatvédelmi jogai azt az eladót is megilletik, aki épp egy 296 ezer kilométeres autót akar ránk melegíteni alig futottként.
| Olvasói levél |
| Üdvözlet!
Olvastam az autógyárak tréfái című rovatukat, és nekem is van egy furcsa esetem! 2005. szeptemberében vettem egy suzuki ignis-t. Az első kötelező szervízre 30 (azaz harminc) hibával vittem be (hátsó fék kopogott fékezéskor, a futómű el volt állítódva és féloldalasan kopott a gumi 9900 km-nél,stb.), de ami most történt az egy kicsit fura 23000 km-nél elkoptak az első féktárcsáim betéttel eggyütt, a szervizben jótálásosan 50 000 ft-ért akarták megcsinálni, szerintem az anyagminőség ilyen sz@r. Ilyenkor mit lehet tenni, ha a gépkocsi még jótállásos, ezt miért nem jótállásban javítják ki díjmentesen, hiszen ők alkalmaztak silány anyagú életveszélyes féktárcsákat. Mi lett volna, ha nem veszik észre és a tárcsák hideg esővíz hatására elrepednek. Ja akkor most nem lenne aki erről ír! Önök szerint mit kellene tenniük? Díjmentesen kicserélni, vagy az egész autót ki kellene cserélniük? Amúgy nem tartozom az autóversenyzők táborába! Üdvözlettel és tisztelettel Tony. |
