Tarolnak a kisautók
Tegnap megírtuk, hogy a Volkswagen Polo lett az Év Autója, folytatva az utóbbi két évtizedben uralkodó kisautók diadalmenetét (Renault Clio I 1991, Nissan Micra 1993, FIAT Punto 1995, Toyota Yaris 2000, FIAT Panda 2004, Renault Clio III 2006, FIAT 500 2008).
| Miért nem nyerhet a Ferrari Enzo?
Az Év Autója díj 1964-ben jött létre Fred van der Vlugt, a holland Auto Visie szaklap alapítójának szervezésében. Ma hét vezető európai lap vesz részt a szervezésben: az olasz Auto, a brit Autocar, a spanyol Autopista, a holland Autovisie, a francia L’Automobile Magazine, a német Stern és a svéd Vi Bilagare. Az Év Autója emblémában őket jelképezi a hét szelep, szeleptányérjukon az illető ország zászlajával, a szelepszáron pedig az adott újság nevével. Sosem nyer Ferrari vagy Aston Martin, mert részvételi feltétel, hogy legalább évi 5000 darabot állítsanak elő az adott típusból, forgalmazása a tárgyév december elsejéig legalább rendelhetőségi szinten megkezdődjék minimum öt európai országban és az adott autónak teljesen újnak kell lennie, tehát karosszéria-, vagy motorváltozat nem jelölhető. Számít az ár/érték arány A zsűrinek legfeljebb 60 tagja lehet, jelenleg 59 újságíró oszt el fejenként 25 pontot. A jelentősebb autógyártó-kapacitással rendelkező országok több tagot delegálhatnak. Magyarországot ketten képviselik. A kétfordulós Év Autója választás első körében a zsűritagok felsorolják a hét legalkalmasabbnak tartott típust. A legtöbb nevezést kapott hét autót a döntőben pontozni kell, összesen 25 pont áll a döntnökök rendelkezésére, egy típusnak legfeljebb tíz pont adható. Az értékelés során számos mérlegelni kell a technikai újdonságokat, a környezetvédelmi, biztonsági tényezőket, a motor- és karosszériaválaszték gazdagságát illetve az ár/érték arányt. |
A Polo elsődleges, még az új Astránál is keményebb ellenfelének egy másik kisautó bizonyult: a Toyota iQ, a három méternél rövidebb, négyüléses városi törpe.
Érdekes, hogy a Polo mindkét magyar szakértőtől alacsonyabb pontszámban részesült, mint a végül másodikként végző iQ. Surányi Péternél, Az Autó főszerkesztőjénél az iQ-Polo-meccset 4:1-re nyerte a japán kisautó. Gajdán Miklósnál, az Autó Magazin szerkesztőjénél a pontarány 8:6 a Toyota javára.
158 ponttal negyedik a Yeti, amely jó autó, de nem falrengető újdonság
Jó a Polo, de nem nagy újdonság
Megfizethető, halk, kényelmes, szép belül, jók a motorjai – mondja a zsűritagok többsége
A Polo széles motorspektruma, jó minősége és relatíve kedvező ára miatt kapott pontot, de nem több ujjgyakorlatnál.
Ezzel szemben az iQ egy új koncepció, a smart fortwonál alig nagyobb méretben, de lényegesen nívósabban megvalósítva. Egészen autószerűen viselkedik, kevés helyet foglal, keveset fogyaszt, csekély a környezetszennyezése, csak túl drága – értékelte a típust Gajdán Miklós.
Az új Astra szereplésével folytatjuk a cikket, amely nagy lemaradással lett harmadik
Surányi Péter is az árat emelte ki, amely egész egyszerűen túllóg egy harmadik autónál elfogadható sávon. Az alacsonyabb pontszám oka, hogy az orrmotoros, elsőkerék-hajtású autó felépítése nem forradalmian új, és hátrafelé a kilátás is rossz belőle, ami egy városi autónál nehezen tolerálható.
Gyáva Polo, merész Astra
Bár a Polo elsőségére fogadott volna, a német kisautó Surányi Péter szerint is kevesebb pontot érdemel az iQ-nál, például mert ugyanazokból a sablonokból dolgozik, mint a Golf. Motorjai kiválóak, ám formáját az unalomig variálja a Volkswagen. Saját közönségénél ez jelent biztos piaci sikert, ezért érthető az óvatosság.
Surányi Péternél az Astra a designnak is köszönheti a 8 pontot, az általa kiosztott legmagasabb pontszámot. „Formailag az Astra a Polo ellentéte, ami jó, hiszen a 21. században vagyunk. Az elöl MacPherson, hátul Watt-himbás, csatolt hosszlengőkaros futómű egyszerű konstrukció, de halksága, viselkedése példás, a motorpark jó, a feláras, AGR-védjegyes ülés szenzációs és az Astra minőségileg is erős előrelépés elődjéhez képest” – indokolta döntését a zsűritag.
Sakkozás az évekkel A piaci bevezetés időpontját nem az Év Autója díjhoz igazítják az autógyártók, de a rajt idejének megválasztásával eldönthetik, melyik évben, milyen mezőnyben ítéljenek a grémium tagjai az újdonságról. A taktikázás hátulütője, hogy egy frissen megjelent jó autó előnyben lehet a következő évi voksolásra áttolt korábbival szemben. Torlódó újdonságok esetén megesik, hogy egy széles kínálatú autógyárnak annyi autója kerül be a szavazásba, hogy egymás elől szipkázhatják el a pontokat. Idén ez volt a helyzet a díjat köztudottan fontosnak tartó Toyotával, amely az iQ mellett a Versóval, az Urban Cruiserrel, az Avensisszel és a Prius III-mal és még a Lexus RX 450h-val is versenyben volt az első szűkítésig. A japánok jelezték is: az idei szavazás az ő szempontjukból a három méter alatti négyülésesről szól. |
Gajdán Miklósnál az Astra negyedik lett az iQ, a Polo és az E-osztály mögött, főként kulturáltsága és futóműve tett rá jó benyomást. „Az Astra H is jól állt az úton, az új modell rugózása viszont sokkal kényelmesebb, mint elődjéé” – emelte ki a fejlődést az Autó Magazin szerkesztője.
E-osztály: nagyon jó, nagyon drága
Az E-osztály Gajdán Miklóstól a harmadik legmagasabb pontszámot kapta, elsősorban fejlett biztonsági megoldásai (pl. álmosságfigyelő, sávtartó asszisztens, éjjellátó berendezés, holttérfigyelés, balesetmegelőző pre-safe rendszer) okán. Minden benne van, amit ma az autóipar nyújtani tud, nagy, kényelmes, kiváló autó, csak nagyon drága.
Surányi Pétertől ára miatt nem kapott több pontot a felső középkategóriás modell, mert „Ennyi pénzért ez nem kunszt. Mára eltompult a különbség a luxus- és a normál autók között. Mindegyikben van légkondicionáló, elektromos ablakemelő, ezért a prémiumtermékeknek új technikával kell biztosítaniuk azt a bizonyos pluszt az árkülönbségért cserébe” – mondta el Az Autó főszerkesztője.
Az Insignia nem használt az Astrának
Kimondva, kimondatlanul, de az 59 tagú zsűriben dolgozhat az Opel tavalyi elsősége, magyarán a döntnökök nehezebben adnak magas pontszámot annak a terméknek, amelynek gyártója az elmúlt évben nyert, ráadásul egyetlen ponttal.
Egymás utáni években eddig csak a FIAT győzött (Punto I 1995 és Bravo-Brava 1996), az Opelnek ez nem sikerült
A legutóbbi szavazás abból a szempontból is érdekes, hogy mi lett volna, ha a Ford a Fiestát az idei versenybe nevezi be, a Polo természetes konkurenseként. Nem így lett, de eredetibb formatervével a tavaly 320 pontot gyűjtő Fiesta talán megszorongathatta volna a 347 pontot összeszedő Polót.
Azt a Polót, amely szerintünk is igen eltalált kisautó és amelyet az összesítés alapján 25 zsűritag tett az első helyre. Az iQ húsz, az Astra öt elsőséggel kellett beérje. A Polo 2010-ben viselheti az Év Autója címet, jövő ősszel pedig a szakújságírók újra szavaznak az Év Autójáról.
Tudjon meg többet a döntősökről:
Citroën C3 Picasso – 113 pont
Peugeot 3008 – 144 pont
Mercedes-Benz E-osztály – 154 pont
Skoda Yeti – 158 pont
Opel Astra J – 221 pont
Toyota iQ – 337 pont
Volkswagen Polo – 347 pont
Korábbi győztesek:
2009 — OPEL INSIGNIA
2008 — FIAT 500
2007 — FORD S-MAX
2006 — RENAULT CLIO
2005 — TOYOTA PRIUS
2004 — FIAT PANDA
2003 — RENAULT MÉGANE
2002 — PEUGEOT 307
2001 — ALFA ROMEO 147
2000 — TOYOTA YARIS
1999 — FORD FOCUS
1998 — ALFA ROMEO 156
1997 — RENAULT MÉGANE SCENIC
1996 — FIAT BRAVO / BRAVA
1995 — FIAT PUNTO
Önök szerint melyik autó érdemli meg leginkább a nagy presztízsű díjat? Írják meg lent a hozzászólások között, nagyon kíváncsiak vagyunk a véleményükre!
