Nemrég egy sajtórendezvényen találkoztunk Takeucsi Hiszasival, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatójával, akivel többek között a legolcsóbb magyar autó búcsújáról és egy divatos terepjáró gyártásáról is beszélgettünk.
Splash helyett Celerio
Idén év végén Esztergomban befejeződik a Splash gyártása, amely elődjéhez hasonlóan Opel márkanévvel is kapható, Agila néven. A két modellből együtt 382 210 darab készült 2013 végéig. Míg 2008-ban még 121 ezret gyártott belőle Esztergom, tavaly már csak 33 000 darabot. A kifutó Splash (magyarul csobbanás) üdítően színes, vidám és jól megcsinált kisautó, amelyet tavaly a létező legolcsóbb változatában teszteltünk és még alapverzióként is nagyon meggyőző volt.
Az egyterűs kisautó nem kap közvetlen utódot – mondta Takeucsi Hiszasi, a Genfi Autószalonon látott Celerio pótolja majd. Első ránézésre a Celerio legfeljebb az Indiában gyártott, a legolcsóbb kisautók közé belőtt Alto utódlására tűnik alkalmasnak, a kiskategóriában igényes és színvonalas autónak számító Splash helyét nehezen töltheti be.Gyári fogyasztás: 3,7 l/1000 km
Meglátjuk, mit tud, de a Splashben sokak által nagyra értékelt magas üléspozíciót bizonyos fokig a Celerio is megadja – mondta Takeucsi úr. Közös vonás a magasra emelt váltókar is. A 3600 milliméteres kocsi térkínálata jobbnak ígérkezik a kategória átlagánál, csomagtere például 254 literes.
Egyetlen motor lesz hozzá, egy friss fejlesztésű, szívóoldalon változó szelepvezérléses háromhengeres. Az egyliteres benzines 12,0:1 arányú sűrítése magas hatásfokot, ezzel csekély fogyasztást ígér. Erről még nincsenek adataink, de a szabványos mérési ciklus átlaga szerint 85 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként, ami nagyjából 3,7 l/100 km értéknek felel meg. Az új fejlesztésű, ötgangos manuális váltó helyett automatizált kézi váltó is rendelhető, amely magától kapcsol és nincs hozzá kuplung sem, de szerkezetileg egy kézi váltó.
Jövőre iV-4 Esztergomból
Idén nem várható bővülés a gyár termelésében, a tavalyi 161 106 autó után 162 ezer autó gyártása a terv. Az üzem kapacitásának nagyjából felével termel, közvetlenül 3100 embernek adva munkát.
Felfutást az iV-4 tanulmány szériaváltozata hozhat, amely a Splash után megüresedő gyártókapacitást tölti ki. A prototípusok várhatóan ez év nyarán elkészülnek, a sorozatgyártás 2015 elején indul.
4,2 méteres hosszával az iV-4 ránézésre a sokadik szabadidő-autó a kis SUV-k és a kompakt crossoverek közötti méretben, de műszaki szempontból jelentősen különbözik a 2008-tól, a Capturtől és más konkurensektől.
Ez az autó ugyanis az SX4 S-Cross padlólemezére épül – árulta el Takeucsi úr, tehát nem kisautók alapjait veszi át, hanem egy kompakt autó architektúráját. Meglátjuk, milyen lesz vezetni, de a nagyobb autótól örökölt technika jót tehet a kocsi futási kultúrájának. Nagyon várjuk az újabb magyar autót.
Központi fűtés: ami Japánban hiányzik
Sok hazánkfia nem értékeli eléggé az orvosi ellátást, az iható csapvizet, a szélsőségektől mentes klímát, a viszonylagos vízbőséget, a jó minőségű termőtalajt. Vagy Budapest több nyugat-európai nagyvárosnál sokkal jobb közbiztonságát, a gazdag kulturális életet, az emberek őszinteségét, közlékenységét a felszínes csevejek helyett és megannyi dolgot, amit a nálunk élő külföldiek dicsérni szoktak.
Takeucsi Hiszasi közel hét éve lakik itt és többek között azért szeret Magyarországon élni, mert itt gyakori a központi fűtés. Japánban ugyanis csak a lakószobákat fűtik, a folyosókat, előszobát stb. nem, így az otthonokban messze nem olyan kellemes a hőmérséklet, mint itthon tapasztalja. Japán hazánknál sokkal gazdagabb ország, még sincs mindenütt meleg a lakásokban. A takarékoskodás oka, hogy a szigetországba nem vezet se földgáz-, sem kőolajvezeték, az energiahordozókat tankhajón kell szállítani.
Termelés, félgázon
Jelenleg Európa nem tartozik a Suzuki elsődleges piacai közé, az itt eladott 150 000 autónál Indonézia (160 000) és Kína (235 000 db) jóval több autót vesz fel. Bővülésben viszont a magyar piac igen jól áll, mert az elmúlt évben 19 százalékkal több, összesen 3933 személyautót adtak el a Suzuki-márkakereskedők hazánkban. A piaci részesedés a 3,5 százalékos mélypont után három év alatt 7,1 százalékra nőtt, míg a gazdasági visszaesés előtti időkben 20 százalék körül volt.
Kicsit más a helyzet Pakisztánban, ahol a Suzuki tavaly az összpiac 55 százalékát uralta 77 ezer autó eladásával. Az extrém részesedés egyik oka a helyi összeszerelő üzem és a versenytársak hiánya. A Suzuki egész Ázsiában jól áll, a legjobban Indiában, ahol a márka piacvezető, egymillió autót értékesít évente és ahol a Celerióra napi 1000 megrendelés érezik.
Magyarországon a cég továbbra is a fővároson kívül és a magánvásárlók körében erős, a flottaértékesítést talán az eddigi autóknál nagyobb méretű SX-4 S-Cross dobhatja meg. Már ha a Suzuki is hajlandó lesz olyan mélyre nyomni az árát, amit a flottapiac legsikeresebb márkái, a Ford, az Opel vagy a Škoda kikényszerítenek engedményeikkel.
Végre lesznek állami Suzukik?
Hazai sajátosság, hogy állami tendereken a Suzukinak valahogy nem sikerül labdába rúgnia, hiába volna elég igen sok közfeladat ellátásra egy Swift vagy SX4. (Kivétel szerencsére akad.) Más forrásból úgy tudjuk, hogy a közeljövőben mégiscsak lesz olyan közbeszerzés, ahol a cég is a szállítók között lehet. A határrendészeti szervek kaphatnak Grand Vitara terepjárókat.
Ezzel ugyan nem sokat csökken a kormányzati autóvásárlásokban a VW konszern márkáinak túlsúlya, de a kormány demonstrálhatja, hogy a másik stratégiai partnert is megbecsüli. Ha tényleg így alakul, olyan autó szolgál fügefalevélként, amely nem is Esztergomban készül.