33 millió forint az egyliteres Volkswagen

A német kormány tervei szerint 2020-ban már egymillió elektromos autó közlekedik majd a német utakon, ez azonban a kocsik magas ára és viszonylag rövid hatótávolsága miatt egyelőre nehezen megvalósítható célnak tűnik. Ahogy arra Martin Winterkorn, a Volkswagen elnöke néhány hete az Automobilwoche című lapnak adott interjúban rámutatott, az olyan tisztán elektromos hajtású autók, mint például az e-Up és az e-Golf vagy háztartások második autójaként, vagy vállalati flottaautóként szolgálnak majd.

A két elektromos autót a Frankfurti Autószalonon mutatja be a Volkswagen. Az e-Up alapára 27 ezer euró (8,1 millió forint) lesz, szemben a benzinmotoros verzió kevesebb mint 10 ezer eurós (hárommillió forint) alapárával. Az e-Golf a WiWo értesülése szerint alapáron 35 ezer euróba (10,5 millió forintba) fog kerülni, míg benzinmotorral a Golf alapáron kevesebb, mint feleennyibe kerül.
    
A BMW az elektromos i3-ast mutatja be a szalonon, amely alapáron 35 ezer euróba kerül, pont annyiba, mint az e-Golf. Frankfurtban lehet közelebbről megismerkedni az „egyliteres autóként” reklámozott, dízel- és villanymotorral hajtott hibrid VW XL1-gyel is, amely amellett, hogy csak kiválasztott vevők számára lesz elérhető, még csak olcsó sem lesz: lapértesülés szerint 111 ezer eurót (33 millió forintot) kérnek érte. Csak összehasonlításképpen: egy Porsche 911-es ára 90 ezer eurónál (27 millió forintnál) kezdődik Németországban.
   
A Volkswagen szóvivője spekulációnak minősítette az árról szóló híreket, és közölte, hogy az XL1 árát a Frankfurti Autószalonon teszik közzé. Az XL1-ből a Volkswagen osnabrücki üzeme eddig 50 példányt készített, amelyek próbaüzemben járnak a német utakon. A modellből további 200 példányt terveznek legyártani, amelyek 2014 elején kerülnek piacra. A VW a magas ár ellenére is nagy érdeklődésre számít a gyűjtők részéről.

A Volkswagen számára a XL1 presztízsprojekt. A kocsi fejlesztésében nem játszott szerepet a tömegmodellek, mint például a Golf fejlesztésére jellemző költségcsökkentési kényszer. A fejlesztés célja kizárólag a későbbiekben a tömeggyártásban is adaptálható technológiai innováció volt.

(Forrás: MTI)