A Renault megelégelte, hogy a Laguna-tesztek rendszeresen azzal zárultak: egész jó autó ez, csak szűk. Ezért fogtak egy hosszú, széles koreai szedánt, a Samsung SM5-öt, pucérra vetkőztették és felöltöztették Renault-nak. Ez a Latitude. Párizsban már láttuk, most Portugáliában vezettük is.

4,9 méter hosszú, 1,83 méter széles
Hatalmas a belső tér. Csak sajnos kicsit alacsony a plafon hátul

Hatalmas a belső tér. Csak sajnos kicsit alacsony a plafon hátul

Hatalmas a belső tér. Csak sajnos kicsit alacsony a plafon hátul


A Latitude piaci helye egészen addig egy jókora, 4897 mm hosszú és 1832 mm széles kérdőjel marad, amíg meg nem tudjuk, mennyibe kerül az autó. Méretben a legtöbb európai középkategóriást veri, egy-két felszereltségi opció (masszázsfotel, kétzónás illatosító, V6-os dízelmotor) egyenesen a prémiumautók világába mutat.

A Latitude kívül-belül semmilyen, tipikus keleti nagy szedán, az emblémától és a Mégane-ból származó kormánytól, kilincsektől még nem lett európai autó. A kocsi a Toyota Camry, a Nissan Altima, a Hyundai Sonata francia pandantja; ennek megfelelően értékesítése várhatóan azokon a piacokon lesz sikeres, ahol ezekkel a kocsikkal szállhat szembe; Oroszországban, Dél-Amerikában, netán Ausztráliában. (Észak-Amerikába nem viszik a kocsit, ott a Renault márka gyakorlatilag nem létezik, helyette a japán szövetséges, a Nissan kaszál).

A Latitude nagyjából a Fluence nagyobb változata, csak jellegtelenebb megjelenéssel. Kissé igénytelen, egyszerű, helyenként kellemetlen megoldások, legfeljebb közepes anyagminőség, európaiatlan részletkidolgozás. Egy dolog tudja eladni a Mondeók, Passatok, Accordok között: ha olcsó, mint a fene.

A dupla üvegtető szép, de katasztrofálisan lecsökkenti a hátsó fejteret

A dupla üvegtető szép, de katasztrofálisan lecsökkenti a hátsó fejteret

A Megfizethetetlen

Tudják, Németországban mennyibe kerül a Renault Latitude? Elárulom: megfizethetetlen. A kocsi értékvesztése ugyanis valószínűleg annyira magas lesz, hogy nincs az a Jürgen vagy Klaus, aki pénzt adna érte. Ezért a Renault inkább úgy döntött: havi 399 euróért négy évre vagy 40 ezer kilométerre (szervizköltséggel együtt) kvázi bérelhetővé teszi az autót.

A Fluence olcsó kormánya nem illik az utastérbe

A Fluence olcsó kormánya nem illik az utastérbe

A Fluence olcsó kormánya nem illik az utastérbe


Ki tudja, lehet, hogy beválik az ötlet. Elvégre minden futurológus szerint az a jövő, hogy pár évtized, és az emberek nem autót vesznek többé, hanem mobilitást. A márkakereskedések ellenben szkeptikusnak tűnnek: 1163-ból mindössze 50 német szalon vállalja, hogy leszerződik az anyacéggel erre a konstrukcióra. (Az információk az Auto Bildtől származnak.)

1163 szalon egy országban, atyavilág. Remélem, érzik a magyar piac helyét a tornasorban: nálunk 57 Renault-kereskedés működik. Ennyi szalonra nemigen dolgoz ki a cég külön magyar lízingkonstrukciót, itt egy fegyver lehet: a jó ár. Én azt mondom, ha a Latitude a Superbnél olcsóbb lesz, kétliteres dízelmotorral lehet helye a magyar piacon.

Fantáziátlan formák, de kit érdekel?

Vannak lexusos vonásai is bizonyos szögekből nézve

Vannak lexusos vonásai is bizonyos szögekből nézve

Vannak lexusos vonásai is bizonyos szögekből nézve


Kívülről a Latitude egy kissé orrnehéz, az első túlnyúlás bizonyos szögekből nézve több a kelleténél. A japános-keleties vonalak furán mutatnak a Renault embléma körül, de ez már igazán csak a magamfajta hardcore autóbuzi számára tűnik fel. Úgy is érzem magam erről beszélve, mint a sommelier érezheti, miközben ananászos aromákról beszél valami borral kapcsolatban, amiről a legtöbben annyit vesznek le, hogy fehér és nem túl savanyú.

Egy biztos: a nagy Renault elegáns darab, minden kocsifelhajtón jól mutat. Nem fordul senki utána az utcán, de hát ezt nem várjuk el a Passat, Mondeo esetében sem.

A beltér már kicsit hatásvadászabb – legalábbis a fullextrás tesztautók azok voltak. Szerintem kár volt erőlködni. A bordás bőrfotelek, elöl masszázsfunkcióval csak addig hozzák le a Superb-konkurensbe az igazi luxusmárkák hangulatát, amíg beléjük nem huppanunk. Kemények, oldaltartásuk nincs, a masszázs pedig olyan, mintha én csinálnám: lelkes, de amatőr. No mindegy, olyan amilyen, legalább elmondhatom a szomszéd passatosnak, hogy bibi, engem masszíroz az autóm. Van viszont két ordas nagy hibája is a Latitude-nak, amivel senki nem fog dicsekedni.

A vaskos középkonzol nagyon nyomja a térdet

A vaskos középkonzol nagyon nyomja a térdet

A középkonzol túl széles, nagyon böki a térdet. A vezetőét jobban, mert a gázpedál is eléggé a jobb szélen van ahhoz, hogy ne lehessen elkerülni a térdkínzást. Az utas elhúzódhat az éles plasztiktól – széltében van hely bőven a Latitude-ben, ez a legkevesebb, már ha a neve épp szélességet jelent.

A cannes-i filmfesztiválon a Latitude lesz a hivatalos sztártaxi

A cannes-i filmfesztiválon a Latitude lesz a hivatalos sztártaxi

A cannes-i filmfesztiválon a Latitude lesz a hivatalos sztártaxi


Hátul viszont a térd olyan boldog, mint semmi másban: ebben a gyár szerint kategóriaelső a Latitude. Cserébe viszont hátul fejtér nincs. 181 centimmel még a tetőablak nélküli kocsiban is belenyomódott a fejem a plafonba, az üvegtetős változatnál viszont már kényelmetlenül be is kellett dőlnöm oldalra, hogy egyáltalán elférjek.

Állítólag a cannes-i filmfesztiválon Latitude-ok lesznek a hivatalos sztártaxik. A Köpcös, ha szólnak neki, nemigen fogja szóvá tenni a dolgot, de a Magas szőke férfi felemás cipőben annál idegesebb lesz.

Kétliteres dízel: pont jó

Szépek, de kemények az ülések

Szépek, de kemények az ülések

Szépek, de kemények az ülések


Elsőként a kétliteres dízelt vittük el, 175 lóerővel és hatfokozatú automata váltóval. A motor a kategória jobbik feléhez tartozik, a váltó lassú kicsit, de hát istenem, nem lehet mindenki DSG. A négyhengeres, kompakt motorral a Latitude jóindulatú viselkedésű, nem bántóan alulkormányzott autó. A csillapítás kicsit feszesebb, a rugózás kicsit keményebb, mint egy ekkora francia autótól várná az ember, de hát nem is francia, ugye.

A zajszint sem zavaró, talán csak hátul ülve volt erősebb a gumik surrogása, mint illene Cannes limuzinjának esetében. A kormányzás precíz, a rásegítés a kocsi méretének és kategóriájának megfelelően inkább komfortos, mint sportos. A fékeknek sem okozott gondot megfogni a kocsit, ha a kanyargós portugál vidéki utakon kicsit el-elragadott a hév.


A koreai eredeti reklámja 2007-ből

V6 dízel: jó motor rossz helyen

A V6-os dízelmotor nagyszerű szerkezet, kár, hogy a hatfokozatú automata megöli az élményt

A V6-os dízelmotor nagyszerű szerkezet, kár, hogy a hatfokozatú automata megöli az élményt

A V6-os dízelmotor nagyszerű szerkezet, kár, hogy a hatfokozatú automata megöli az élményt


Amilyen harmonikus volt a Latitude viselkedése a kisebbik dízellel, olyan disszonáns volt a naggyal. A Renault-Nissan szövetség büszkesége, a háromliteres V6-os 450 Nm nyomatéka, 240 lóerős teljesítménye félelmetes könnyedséggel jön elő bármikor a gázra lépve, de a Latitude jól érzékelhetően nem tud mit kezdeni ezzel az erővel.

A motor túl nehéz a kocsi orrába. A csöpörgő esőben a macskaköves utcácskákban csak a menetstabilizáló elektronika és a jóisten együtt tudta irányban tartani túl nagy gázadás vagy fékezés közben-után az autót. A kormány is nehezebb, mint a kisebb motornál, a tömegarányok eltolódása miatt a rugózási komfort is rosszabb, főleg a hátsó traktusban ülve.

Dupla kipufogó jelzi: ez a legerősebb motor

Dupla kipufogó jelzi: ez a legerősebb motor

Dupla kipufogó jelzi: ez a legerősebb motor


A hatfokozatú automata pedig mintha meg lenne illetődve, hogy ilyen nagy erőt szolgálhat. Padlógázra megremeg a szája széle rémületében, kétszer is meggondolja, hogy melyik fokozatot tolja ura alá. Másodperces nagyságrendű a késedelem egy lepadlózás és a megindulás között.

A V6-os Latitude hosszú túrákra, sima sztrádákra való. Ott jön ki jól, hogy 160-nál még bőséges erőtartalék van előzni – nem a szerpentinen.

Katalógusból megrendelni tilos!

A Latitude papíron nagyszerű, tágas, biztonságos autó. De tényleg, a jól felszerelt Skoda Octaviában, esetleg alapközeli Superbben gondolkodó családos, felelős férfiemberben szinte felpezseg a birtoklási vágy, amikor olyanokat olvas, hogy „A biztonsági tartozékok sorában megtalálható az alapáron kínált blokkolásgátló, vészfékrásegítő, valamint a menetstabilizáló, a hat légzsák (közülük kettő darab kétkamrás, a medencét és a felsőtestet egyaránt védő oldallégzsák, kettős ütésérzékelőkkel), a hárompontos biztonsági övek (minden ülésnél övelőfeszítővel és överőhatárolóval), a sebességtartó és -határoló automata valamint az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer.

A fő vetélytársak Európában

A fő vetélytársak Európában

Nem is néz ki rosszul, műszakilag modern, a Renault imázsa pedig manapság feljövőben van, nagyjából a kacsaseggű Mégane óta a márka presztízse tapinthatóan dagad új modellről új modellre. De a Latitude tipikusan az a kocsi, amit nem szabad észérvek alapján megrendelni.

Nekem nem kéne, mert nagyon zavar a térdembe vágó középkonzol. Viszont akadt a teszten, aki nagyon méltányolta a csodás, ionizátoros, cigifüstöt is semlegesítő, kétzónás illatosítós klímát.
Ilyen pedig más kocsiban nincs. Szóval a Latitude-ot tessék kipróbálni megrendelés előtt – és tessék kipróbálni a Latitude-ot akkor is, ha másik típust teccettek kinézni a tágas, nagy szedánok között!

Inkább Lagunát!

Ha viszont minőséget, európai ízlést, igazi komfortot szeretnénk a középkategóriában, nem a Latitude a mi autónk. Pedig a Renault olyat is gyárt – a Samsung bevonása nélkül.

Lagunának hívják ezt a kocsit: kicsit szűkebb, kicsit rövidebb, de sokkal jobb. Egy minimális facelift után újra rácsodálkozhattunk, milyen jó kis már-már sportimuzint, sportkombit tud készíteni a Renault, ha akar.

A Latitude mellett ezt is vezethettük Portugáliában – immár frissebb arccal, és ami fontosabb, négykerék-kormányzással. Cikk hamarosan arról is!