Az első órákban teljesen odavoltam a kocsiért. Közvetlen a kormány, sportos a futómű, erős és takarékos az 1,6-os dízelmotor, sok a hely, látványos a dizájn. Aztán azért – családi segítséggel – találtam hibát a Ford tolóajtós kis egyterűjén. Hátul ugyanis másfél méter feletti utasoknak nem valami kényelmes.
A lendületes vonalak jótékonyan elrejtik, milyen pufi az autó
Észre lehet venni
Az első C-Max amolyan széle-hossza egy, szép arcú, de bálnatestű családi autó. Ennek viszont már utánafordulnak az utcán, és nem csak a színe miatt.
Részleteiben helyenként meghökkentő a kocsi – a hűtőmaszk-ajkakat Geronazzo Mária is megirigyelhetné. Mégis, az ék alakot imitáló, erősen emelkedő övvonallal és a szép gyári alufelnikkel a Grand C-Max izmos, dinamikus autó. És ebben a narancsmetálban, tesztautónk színében különösen hatásosan érvényesül a forgalomban.
A tolóajtó nagy királyság, ha az ember gyerekülésekkel vagy gyerekekkel zsonglőrködik
Jó kormány = elégedett emberek
A C-Max kormánya – legalábbis a tesztautóé – szép, jó a fogása, elegánsan fénylik rajta az alumínium dekorbetét. Sportosan rövid az áttételezés is, alig fordul kettőt faltól falig a kormány, a kocsi meg késlekedés nélkül mozdul arra, amerre kell. Még a fordulókör se túl nagy, 10,9 méter az átmérője.
A középkonzol kicsit túlságosan dizájnosra sikeredett. A Fiestában még vicces a Transformers-jel alakba rendezett gombcsoport, de egy ekkora kocsihoz már több komolyság illenék. Persze ez csak az én személyes hülyeségem, és igazából nagyon is tetszett a mozgalmas, látványos műszerfal. Még a babakék mutatóktól se fordult fel a gyomrom, pedig a szín nem igazán harmonizált a kocsi fényezésével.
Az első ülésekkel, az első traktus helykínálatával, szolgáltatásaival semmi gond nincs. Tesztautónk korántsem fullextrás modell volt, de gyári navigáció, sőt, tempomat nélkül, a komikusan apró kijelzővel a szélvédő mögött se tűnt szegényesnek a berendezés.
Látványos, tágas, hívogató a kabin
Az italok, vicikvacakok elhelyezése sem gond, bár a tárolóhelyek kialakításánál nem pazarolták el sem a kreativitást, sem az ipari kémkedési kapacitást a tervezők. Nincs fiók a vezető bal térdénél, semmi fedeles rekesz a műszerfal tetején, pedig a konkurencia már régóta használ ilyesmit is.
A legnagyobb csuda: a középső pótülés eltüntethető (kopirájt a Mazda 5-nél)
A hátsó traktus: mindent a szemnek és a kéznek, semmit a hátnak, a fenéknek
A tolóajtó intézménye mindig nagy öröm a kisgyermekes autós újságírónak. Okos döntés a Fordtól, hogy a Mazda 5 után még egy modellel bővítették a kompakt egyterűek piacát, a kisteherautókból kreált személyszállítók (Kangoo, Berlingo, Partner, Caddy és társai) gyártóinak bánatára.
Amerikában próbál szerencsét
Az igaz, hogy ezek az öszvérek általában sokkal olcsóbbak, de hát a nagy gyártók nem az ultra-árérzékeny magyar piacból indulnak ki egy-egy modell fejlesztése előtt. Sőt. A Grand C-Max esetében még csak nem is a németek, franciák ízlése számított. A tolóajtós Ford tervezett fő piaca Amerika. Ott pedig, mint tudjuk, a kerítés is kolbászból van. Habár manapság inkább a kerítésből csinálnak – epret.
Első pillantásra, sőt, első pakolásra a hátsó részben sincs gond. Az ülések könnyen, gyorsan hajtogathatók össze-vissza, jól látható piros gurtnik húzgálásával változtatható a szállítható személyek száma 2 és 7 között.
Még a leghátsó fejtámláknak is van saját helye a csomagtérpadló alatt – viszont a megszokott feledékenység a Fordot sem kerülte el. A kalaptartó rolónak nem sikerült helyet találni hét utas mellé, le kell dobni a padlóra, vagy foghatják az ölükben az utasok. Hát nem lehet mindenki Opel Astra kombi.
Az ember szinte el se hiszi, hogy egy ilyen átgondolt, okosan kialakított beltér tulajdonképpen csak arra az egy dologra alkalmatlan, amire tervezték: emberek kényelmes szállítására. Pontosabban felnőttek kényelmes szállítására.
Amíg saját gyerekülésükben ücsörgő porontyok kerülnek hátra, nincs semmi gond. A magasra kihúzható fejtámlák alatt elférnek a Concorde-ok, Römerek, Cam-ok, bennük a kicsik. Lábuknak is jut elegendő hely, a középső sort kicsit előbbre tolva még a harmadik sor szükségüléseinek lábtere sem rövid.
Teherautónak nagyszerű a Grand C-Max: sík padlós, 1,7 köbméteres raktér
Viszont valamiért az üléstámlák a második és harmadik sorban egyaránt nagyon rövidek. Egy beteggyanús gyerek elkülönítése miatt egy túra során úgy alakult, hogy az első és harmadik sorba került egy, illetve két fióka, középre meg két anyuka (nincs több feleségem: közös jégszínház-látogatás volt, kvázi kihelyezett zsúr).
Hát a lányok igen panaszkodtak, hogy a gerincük közepén szúr a támla vége. Hiába lehet hatszemélyes változatban középen hátul két önálló fotel irdatlan válltérrel, ha bök a támla.
Szóval a Grand C-Max szigorúan szűk családi autó. Mármint szűkcsaládi: apa-anya elöl, gyerekek, akár 4-5, hátul. Persze ekkora tömeg már ne is álmodjon arról, hogy csomagokat is visz magával. A harmadik üléssor mögött legfeljebb két kompakt hátizsák fér el, kilapítva.
Az 1,6-os univerzál-dízel új erővel támad
Adatlap
Ford Grand C-Max 1.6 TDCi
| Motor | 1560 cm3, Dízel, S4 |
| Teljesítmény | 115 LE |
| Nyomaték | 270 NM |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 12,3 sec |
| Végsebesség | 180 km/h |
| Fogyasztás (vegyes) | 4,7 l / 100 km |
A 115 lóerős motor szívesen, kedvvel pörög, viszont is alul is nyomatékos. Ráadásul nem kér sokat enni, 6,6 liter gázolajjal elvolt vegyes üzemben. (95 lóerős változatban is kínálja a Ford ugyanezt a motort; nem nagy kockázat azzal rendelni, 30 Nm-rel van kevesebbje, azzal se lenne csiga a másfél tonnás autó.)
A Ford nem nagyon dicsekszik vele, de erős a gyanúnk, hogy ez a motor a PSA-eredetű dízel Mazda által felfrissített, környezetbarátabbá és erősebbé tett verziója. Bezzeg a Ford japán stratégiai partnere ugyancsak büszke volt rá: menetpróba a Mazda-emblémás változatról itt! Gyanúnkat az is erősíti, hogy a szelepek számáról sehol nem emlékezik meg a Ford C-Max brosúrája, talán nem büszkék a 16 helyett már csak nyolc szelepre?
Az arányokat elnézve nem érti az ember, hogy fér ebbe a kocsiba három üléssor
Hétüléses, kompakt családi egyterű: van bőven versenytársa a Grand C-Maxnak. A Ford árlistája 5,3 millióról indul, 1,6-os benzinmotorral, de érdemesebb a 6,7 millió forint körüli árú tesztautóhoz hasonlóan felszerelve (automata klíma, telefonkihangosító, pár alapvető apróság) megnézni, mások mit adnak.
A Renault verhetetlen: a Grand Scénic egy jó millióval olcsóbb, 110 lovas dízellel. A Peugeot 5008 hasonló árban van, 1,6-os, 110 lóerős dízellel. A VW Touran; 1,6-os, nem-az-igazi dízellel, 105 lóerővel kicsit többe kerül.
C4 Picasso (6,9 millió): egyik sem sokkal rosszabb vagy jobb, sokkal olcsóbb vagy drágább a Fordnál. (És hamarosan jön a Mazda 5, az is érdekes lesz. Egyelőre a régit nem venném be ebbe a sorba.)
Két dolog biztos: egyiket se olyan jó vezetni, mint a Fordot, egyikbe se olyan könnyű belódítani a kölköket, mint a Grand C-Max tolóajtóin át. Ebbe az autóba bizony bele lehet szeretni.
Még annyira is, hogy elfelejtse az ember: bő két és fél millióval kerül többe, mint a legolcsóbb megoldás hétszemélyes családi autóra.
